Az ingyenebéd, amiért mégis (meg)fizetünk: az árcetlin mi vagyunk
|
|
2012.11.19. 05:33:14
Gulyás Gábor
Vissza Olyan, hogy ingyenebéd nem létezik. Mégis, a hirdetési ipar számos szereplője mindent megtesz, hogy ezt webfelhasználók százmillióival elhitesse – sajnos nem teljesen sikertelenül. Márpedig ezen esetekben, amikor a szolgáltatás, vagy a termék ingyenes (vagy irreálisan olcsó), szinte biztosra vehetjük, hogy az adatainkkal, szokásaink megfigyelésének engedélyezésével fizetjük meg a különbözetet. (De nem mindig van így: az Apple-nek köszönhetően nem rég láthattunk egy esetet, amikor a termék sem volt olcsó.)
Ezzel az a probléma, hogy nem tudjuk, mekkora különbözetet is fizetünk meg. Egyrészt nem valószínű, hogy egy adott bevétel szint elérése után nem értékesítik már az adatainkat, valamint azt sem tudjuk, hogy ki értékesíti, másodkézből továbbértékesítik-e, ránk milyen kihatással lesz egy ilyen értékesítési tranzakció, stb., és végül az összérték biztos messze felülhaladja azt a kedvezmény árrést. Hiszen a megfigyelésből származó információkat folyamatosan lehet értékesíteni, mondjuk egy termék egyszeri díjával szemben.
Ami pedig a megfigyelés következményeit illeti, az Orbitz példáján egy másik friss érdekesség is akad: az amerikai kampányt követő USA beli felhasználók azt veheték észre, hogy ha rákerestek egyszer az "Obama" kifejezésre, a további keresésekben más találatokat kaptak, mint akik a "Romney" kifejezésre kerestek rá először. Ez az eset jól szemlélteti az áruba bocsájtott privátszféra következményét, amelyben a döntési, választási szabadság veszélybe kerül – pedig itt még szándékos manipulációról nem is beszélhetünk, csak egy (vélhetően) jószándékú segítő funkcióról.
A Juniper Networks munkatársai ezen aspektusból vizsgáltak meg 1,7 millió mobil alkalmazást (a Google Play-en), és a fentiekkel összhangban lévő következtetésre jutottak: a fizetős alkalmazások kevésbé élnek vissza a vásárlók adataival (kissé zavaró, hogy csak kevésbé). A kutatás eredményeinek összesítését ezen a linken lehet elérni – érdemes megnézni a kutatási eredményekből kiemelt statisztikákat.
Egy másik tanulmány a mostanában sokat emlegetett webes megfigyelésről szolgáltatát friss számokat: május és október között a megfigyelésnek való kitettség 11%-al nőtt, és ha ez a folyamat így marad, a jelenlegi megfigyelők száma 2,5 éven belül duplázódni fog (noha semmi okunk nincs rá, hogy egyenletes ütemű növekedést feltételezzünk). Bár a tanulmánynak a nyomkövetésnek való kitettségről szóló mérései túl optimistának mondhatók más kurrens kutatásokhoz képest (így ezeket nem ismertetjük), azért egy további érdekességgel mégis szolgál: a szerzők szerint amikor megnyitunk egy weboldalt, a betöltési időnek kevesebb mint háromnegyedében (73.3%) történik csak az, ami miatt megnyitottuk a weblapot (betöltődik a cikk, a videó, stb.), a fenmmaradó időben a megfigyeléshez kapcsolódó tevékenységek zajlanak. (Kissé leegyszerűsítve ezt úgyis átfogalmazhatjuk, hogy a böngészésre használt kütyünk emiatt kb. 33%-al gyorsabban merül le.)
Nos, igen, a megfigyelők kitesznek magukért; a másik említett tanulmány szerzői úgy becsülik, hogy a webes tevékenységünknek legalább egyötödét képesek egyes hirdetők megfigyelni. Ehhez érthető, hogy szükség van ennyi erőforrásra...
Hozzászólások
Összesen 0 hozzászólás látható.
Nincsenek hozzászólások.
Új hozzászólás beküldése
Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.
Új jelszó 
Regisztráció 
