Amit a legtöbb közösségi hálózaton tapasztalhatunk, hogy egydimenziósak: valamennyi ismerősünk csak egy nagyobb csoport része, különösebb tagolás nélkül. A valóság persze nem ennyire egyszerű, különböző helyekről különböző embereket ismerünk, akikkel jellemzően a kapcsolatot is másként tartjuk. Másképp lépünk kapcsolatba a családunk tagjaival, mást osztunk meg a barátainkkal, és a munkatársainkkal. Különböző részekre tagoltan adunk életjeleket és kommunikálunk. Ezek az ún. részleges identitásaink. Jellemzően más és más információkat osztunk meg rajtuk keresztül, sőt, néha egyenesen ellentmondóakat is. Például a történelem során számos költő művei jelentek meg férfi név alatt, és ezek a hölgyek titokban kényszerültek elrejteteni nemi identitásukat a publikum elől. Ezen felül pedig vannak olyan helyzetek, amikor névtelenek szeretnénk lenni – ez utóbbira az internet már önmagában számos példát szolgáltat.
A közösségi hálózatokban a részleges identitások alkalmazásának van egy másik haszna is: az egyes információkat jól körülhatárolt közönséggel oszthatjuk meg, és nem kellene az egész ismerettségi körünket terhelni az olyan jellegű információkkal, hogy mi volt aznap a reggeli, vagy hogy a "Te melyik hupikék törpike lennél?" c. kvíz milyen eredményt sorsolt nekünk. Ezt a két funkciót egyszerűen úgy képzelhetjük el, hogy egyrészt vannak az ismerőseink, akik különböző identitásokat látnak belőlünk, és az egyes információk megosztásakor megadhatjuk a kívánt identitást, illetve azt is, hogy azon belül melyik ismerős csoportnak küldjük (további partícióink). Így az identitáshoz kötődő például közelebbi, vagy kevésbé szoros kapcsolatok felé is küldhetjük. Ezt szemlélteti az alábbi ábra is (forrás lentebb).
Akit jobban érdekel a téma, annak ajánlom a figyelmébe az alábbi prezentációt, ahonnét ez az ábra is származik.
Összesen 0 hozzászólás látható.
Nincsenek hozzászólások.
Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.