A szerep-alapú privátszféra védelem (Role-Based Privacy) vagy az ún. részleges identitás technika (Partial Identities) azon az egyszerű elven alapul, hogy a hétköznapi életben is más és más szerepbe bújunk az adott szituációtól, vagy épp a kommunikációs partnertől függően. Azaz például a bankunk és az orvosunk felé más és más információkatt osztunk meg, kínosan ügyelve rá, nehogy ezek összeköthetőek legyenek valamelyik félnek a kezében. Ezeket a szerepeket identitásoknak is nevezhetjük, amelyeknél néha elvárjuk, hogy az információk átfedjék egymást, vagy akár hogy az identitások ellentmondóak, összeköthetetlenek legyenek. Az információk ilyen jellegű kezelését identitásmenedzsmenttel szoktuk megoldani, amelyben a profilokat hierarchiába tömörítjük az áttekinthetőség kedvéért. (Ennek a módszernek az egyik lehetséges alkalmazását mutatja be az Egy ideális anonim csevegő szolgáltatás konstrukciója c. tanulmányunk.)
Ez közösségi szolgáltatásoknál egészen kecsegtető funkció lehet. Nem véletlenül találkozhatunk hasonló megoldással a Facebook-on, ahol ismerőseinket listákba tömöríthetjük, és a különböző profilinformációknak, illetve a falunkon megosztott híreknek a láthatóságát ennek megfelelően szabályozatjuk – nem csupán a szokásos csoportok szerint (mindenki, ismerősök ismerősei, ismerősök). Ennek a módszernek a hátránya, hogy sajnos független, a többinek ellentmondó profilt nem tudunk létrehozni, hiszen legfeljebb csak megvonhatunk bizonyos információkat egyes csoportoktól, és a profilunk egyedileg azonosítható valamennyi esetben. Azonban más kutatók is már rámutattak ennek a szükségességére. Ettől függetlenül a tartalommegosztásnál megvan rá a lehetőség, hogy látszólag ellentmondó tartalmakat publikáljunk más csoportok felé, de ez nem pótolja az előbbi funkciót.
Összesen 0 hozzászólás látható.
Nincsenek hozzászólások.
Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.