Az egészségügy és a közvetlen személyes szféra védelme
|
|
2010.04.17. 10:57:23
Gulyás Gábor
Vissza
Tavaly év végén egy olyan technológiának kezdték el a klinikai tesztelését, aminek segítségével nem csak a rendelőben, hanem a mindennapi élet során is lehetőség nyílik bizonyos élettani funkciók mérésére, mint például a vérnyomás, vagy a pulzus. Mindez egy olyan apró áramkör segítségével történne, amelynek még az akkumulátora is nyomtatott, és így az egész készülék viselése sem feltűnő, vagy zavaró a páciens számára.
Azonban számos adatvédelmi kérdést vetnek fel ezek az eszközök, hiszen akár több napra, vagy egy hétre visszamenőleg is tárolhatnak adatokat:
- Mi történik a készülékkel és a rajta tárolt adatokkal, ha a páciens elhagyja, vagy ellopják tőle (például a kezéről)?
- Hogyan lehet szabályozni, hogy mikor rögzítsen a készülék és mikor nem? Lesz lehetőség a kikapcsolására, vagy eltávolítására? Nem egyértelmű, hogy a páciens is kaphat-e hozzá vezérlő egységet, illetve az eltávolítása után újra felhelyezhető-e vagy sem.
- Az így begyűjtött adatok egészen különlegesek, rájuk építve újszerű kutatási területek is megnyílhatnak, főleg, ha a begyűjtött információk egy általános egészségügyi profillal, anamnézissel is összekapcsolhatóak. Hogyan rendelkezdhet a páciens a kigyűjtött információkról, és hogyan férhetnek majd hozzá kutatók ezekhez az adatokhoz? Hogy anonimizálják esetleg ezeket az adatokat?
- Hogy a "szokásos" kérdéseket is említsük: hogyan lehet majd biztonságosan hozzáférni az adatokhoz, és azokat egy bizalmas csatornán keresztül lekérdezni?
Reméljük, hogy ezek a kérdések is tisztázára kerülnek, mielőtt bevezetik ezen eszközök általános használatát.
Vissza
Hozzászólások
Összesen 0 hozzászólás látható.
Nincsenek hozzászólások.
Új hozzászólás beküldése
Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.