Mi az a PET? Miért fontos?
|
|
2007.04.23. 22:43:22
Gulyás Gábor
Vissza Privátszférát érintő problémák ott vannak a hétköznapjainkban. Például annak a kérdésnek eldöntése, hogy kit lehet a mobiltelefonjába épített helymeghatározó szolgáltatás segítségével nyomonkövetni, vagy például az is, hogy milyen adatgyűjtési lehetőségei vannak egy áruháznak. Ha például heti rendszerességgel vásárol valaki egy bevásárlóközpontban, akkor az ottani vásárlói kártyája alapján szabad-e személyre szólóan a vásárlási preferenciákat gyűjteni, elemezni (legalábbis illendő volna a beleegyezését kérni). Komolyabb problémának számít, ha ez alapján befolyásolja az adott áruház az árakat, direkt marketing tevékenységet folytat, vagy netán az elkészített adatbázist, amely minden kedves vevő adatát tartalmazza, eladja egy harmadik félnek.
Sok hasonló problémás terület is van. Ide sorolhatjuk a kamera-túlterheltséget, az elektronikus jegyek, vagy a rádiós vonalkódok (RFID címkék) kapcsán felmerülő követhetőségi problémákat. A könnyű hozzáférhetőség, az olcsó szereplési lehetőség, nagy felhasználószám miatt az Internet különösen kiemelkedő területe a privátszféra-védelemnek.
Emellett fontos, hogy az érzékeny adatokhoz is csak a megfelelő felek juthassanak hozzá (hivatali, vagy épp csak azok, akiket az adatalany kijelöl). Ilyen adatnak számítanak például a pénzügyi helyzet, a vallási beállítottság, a politikai meggyőződés is.
Az efféle felmerülő problémákra speciális adatvédelmi megoldások, a PET-ek nyújtanak megoldást, azaz a Privátszférát Erősítő Technológiák, amelyek angol nevükön Privacy Enhancing Technologies (PET). Ezen technológiák célja, hogy egyszerűvé tegye a felhasználóknak a különféle adatszolgáltatásbeli kérdésekkel kapcsolatos döntéseket, így megvalósítva az adatgyűjtők felé irányított információs önrendelkezésüket.
Vegyük például az Internet közegét - itt miképp jelenhet meg egy PET technológia? Hogyan néz ki? Hogy ezekre a kérdésekre választ kaphassunk, először is ismernünk kell, hogy milyen veszélyek leselkednek a felhasználókra, s miképp élhetnek vissza az adataival.
A legnagyobb üzlet az adatgyűjtés. Ennek legegyszerűbb módszere, hogy több weboldal összehangolt működésével figyelik a látogatókat, megfigyelik milyen termékek iránt érdeklődnek, milyen árkategóriában, majd az efféle megfigyeléseket regisztrációs azonosítókhoz, e-mail-ekhez csatolják. Ezt hívják profilozásnak, s az ilyen adatbázisokat utána jó pénzért el tudják adni, vagy direkt marketing áldozatává válhatnak a felhasználók.
Direkt marketing terén pedig több lehetőség adódik a technológia kiforrottságának köszönhetően, mint a valós életben. A felhasználó a profilja alapján célzott hirdetéseket kaphat az e-mail postafiókjába, vagy miközben böngészi a web-et, az oldalakon felbukkanó hirdetések is lehetnek célirányosan megválasztottak. De elképzelhető, hogy valamilyen webes bolt is cinkosa az adatgyűjtőknek, s dinamikusan módosítják az áraikat a már profilozott felhasználók felé. Ön a szívére venné, ha egy webes boltban valamit másfélszer annyiért vehetne meg, mint egy ismerőse? Ha igen, akkor Ön a jelentős többséghez tartozik!
Az ilyen problémák kiküszöböléséhez speciális közbenjárókat (proxy) szükséges alkalmazni, amelyeknek meg lehet adni a lekérdezendő weboldalt. Mivel valójában a számítógép nem jár az oldalon, így adatokat rajta a látogatott weboldal nem tud tárolni, s közvetlen információhoz se jut róla (például operációs rendszer, vagy az alkalmazott felbontás), ha megfelelően felkészített szolgáltatást használunk. Az ilyen közbenjárók lehetnek webes felületűek, mint például a The Cloak, vagy hordozhatóak, mint a TorPark, de akár telepítendőek is, mint a JAP.
Hasonlóan a böngészéshez, más területeken is lehet védelmi technológiákat alkalmazni. Persze sokszor nincs szükség ilyen összetett megoldásokra - levelezésnél egy SPAM szűrő, vagy egy adathalász levelekre felhívó kiegészítés is már megfelelő lehet, amelyeket az új Mozilla Thunderbird 2.0 is tartalmaz.
Hasonlóan az a kiegészítő szoftver is ide sorolható, amely a mobil telefonoknál úgy teszi lehetővé a követést, ha az előfizető valamilyen azonosítható módon beleegyezését adja. Vagy egy másik korábbi példánál maradva, ha a bevásárlóközpont úgy alakítja ki a kártyás rendszerét, hogy minden vásárlásnál a kártya egy egyedi, de a vásárló személyéhez nem köthető azonosítót ad (és a vásárlások sem köthetőek össze), azaz garantálja az anonimitást, akkor az is PET technológiának minősíthető.
A PET technológiák széles spektrumot fednek le, s a különféle információs technológiáknak a mindennapi életbe integrálódása során ez a folyamat csak tovább fog erősödni, növelve a PET-ek iránti szükségletet.
Hozzászólások
Összesen 0 hozzászólás látható.
Nincsenek hozzászólások.
Új hozzászólás beküldése
Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.
Új jelszó 
Regisztráció 
