Blog: keresés
Összesen 41 találat.
Egy like mennyit ér neked?
|
|
2016.07.07. 10:30:19
Gulyás Gábor
Mennyit ér neked egy like? Nem sokat, igaz? Nos, pedig sokkal többet elárul, mint gondolnád: lehet, hogy te is ennyire meglepődénél. :)
Hozzászólások (0 hozzászólás) Facebook okostelefonon? Jobban hallgat rád, mint a kutyád
|
|
2016.06.02. 05:51:54
Gulyás Gábor
Aki használ Facebook-ot a mobilján, érdemes átnéznie a beállításokat és kikapcsolni a mikrofont: az alkalmazás folyamatosan figyeli az elhangzó beszélgetéseket, a háttérben szóló zenét, stb., hogy ezzel is szinesítse a hirdetőknek értékesíthető profilokat. A fentebb linkelt cikkben ki is próbálták: amikor a telefon mellett elhangzott, hogy a tulajdonos szívesen elmenne egy szafarira, rövidesen megjelentek az asztali gépen a böngészőben a kapcsolódó hirdetések.
Privacy hírcsokor (XIII)
|
|
2015.01.21. 05:39:45
Gulyás Gábor
A Sony esete megmutatta, hogy igenis szükség van néha a felejtésre: nem árt, ha a cégek időnként archiválják fontos adataikat. A Sonynak többek között azért is fájhat most a feje, mert nem töröltek, és korábbi levelezéseik kapcsán most pereskedhetnek. Magánszemélyeknek is szüksége van erre; nem lehet például valakit a tinédzserkori meggondolatlanságai miatt egy életre megbélyegezni.
Egy egész jó írás a Facebook új arcfelismerő algoritmusáról. A profi arcfelismerés hosszú távon komoly problémákat okozhat.
Közismert, hogy a közösségi gombok az új web bugok. Ezen a helyzeten kíván segíteni a Social Share Privacy, ami visszaadja az irányítást a látogatók kezébe.
Évkezdő privacy hírcsokor (XII)
|
|
2015.01.03. 05:41:46
Gulyás Gábor
A Princeton egyetem kutatócsoportjában megnézték, hogy egy NSA szintű megfigyelő milyen mértékben képes követni valakinek az online tevékenységét a sütik alapján, és meglepő eredményre jutottak: alapesetben a böngésző tevékenységének kb. 60%-a megfigyelhető, és ezen a különféle eszközök is vajmi keveset tudnak javítani. Az általam is legjobbnak ítélt megoldás, a Ghostery is csak 20% körülire tudja leszorítani ezt az eredményt.
Különféle privátszféra erősítő megoldások esetén (ill. balra alapesetben) az online tevékenység feltüntetett hányadát képes kövezni a sütik alapján egy globális megfigyelő. [forrás]
A karácsonyi dömpingben érdekes színfolt volt a Privacy International adománygyűjtő kampánya, ahol megtudhattuk, hogy a mikulásnak milyen nehézségekkel kell megküzdenie, amikor a kormány a jók és rosszak listájának átadására kötelezi. (És hogy ez a valóságban miért érint mindannyiunkat.)
Itt pedig egy érdekes írás, hogy miért is te vagy a termék, ha Facebook-ot használsz.
Privacy hírcsokor (XI): válogatás a privátszférát érintő hírekből
|
|
2014.11.05. 04:38:39
Gulyás Gábor
A Facebook már elérhető TOR felhasználóknak is. Nagyszerű, de ez kissé ellentmondásos: a TOR lényege épp az információk elrejtése, a Facebook pedig álnéven elvben nem használható. Bár bizonyos esetekben van értelme. Azon kívül, hogy az IP címünket így elrejthetjük, arra lehet jó, hogy a TOR használtából nem kell kilépni a Facebook belépéshez, így a kereskedelmi megfigyelőkkel, állami cenzúrával sem kell találkoznunk. Azonban az identitásunk ígyis, úgyis felfedjük, hiszen belépés miatt úgyis azonosítanak.
Kevés olyan példa van, amikor az adatgyűjtés és feldolgozás úgy valósul meg, hogy a felhasználók privacy-ját is figyelembe veszik. (Hozzá kell tenni, hogy nem véletlenül, mert ez nem egy könnyű és általánosan megoldott probléma jelenleg.) Erre mutat jó példát a Google RAPTOR, ami lehetővé teszi a szoftverhasználati statisztikák elemzését anélkül, hogy az egyes felhasználókra következtetni lehetne. Köznyelvre fordítva információk itt, tudományos cikk itt.
Az nem kérdés, hogy a Google sokat tesz annak érdekében, hogy minél több és pontosabb adathoz jusson hozzá, a legtöbb esetben személyre szólóan. Az már inkább kérdésesebb, hogy egyes szolgáltatásainak mi adja a motivációt; ez alól a Google Fonts sem kivétel. Van, aki arra tippelt, hogy ez is egy kém-eszköz, ami automatikusan működésbe lép, ha valaki tőlük használ fontot a weboldalán. A helyzet az, hogy tényleg így van, kipróbáltam: létrehozza a megfelelő sütiket a Google Fonts használata.
Privacy hírcsokor X.: válogatás a privátszférát érintő hírekből
|
|
2014.10.14. 04:46:13
Gulyás Gábor
Hirdetések a Snapchat-en
A Snapchat-en is megjelennek hamarosan hirdetések, de nem is akármilyenek: hagyományos, nem célzott hirdetések. Ennek a hírnek kuriózuma, hogy eljutottunk odáig, hogy ha nem a személyes ízlésre szabott hirdetésekről van szó, az számít hírnek. Ebből is jól látszik, hogy a megfigyelés és a célzott hirdetések ma már a status quo a weben. (Bár az is jó kérdés, hogy ettől függetlenül gyűjtenek-e információkaté és ha igen, mire használják – ennek fényében könnyen lehet, hogy ez a hír csupán egy üres marketingfogás.)
Az Apple lesz az új Google?
Az Apple TV lehet a jövőben az okoslakások egyik potenciális agya: "az utasítás eljut az Apple TV-be, a készülék az Apple szervereinek segítségével értelmezi azokat, és kiadja a megfelelő utasításokat a megfelelő rendszereknek". Ezáltal előfordulhat, hogy nem csak Facebook-on lesz nagyobb hatalma az NSA-nek az érintettek profilja felett, hanem az otthonjaikban is. :)
Facebook és privacy: üres metszet :)
Ebben a leírásban arról olvashatunk, hogy hogyan listázhatóak ki valakinek a Facebook baráti listája, akkor is, ha az nem publikusra van állítva. Röviden: ha egy ismerősünk van csupán, akkor az ő ismerősei közül, illetve megerősítés alatt álló kapcsolataiból válogat a rendszer. Néhány próbálkozással így a teljes lista kinyerhető. Ügyes.
Válogatás a privátszférát érintő hírekből
|
|
2014.04.23. 05:13:41
Gulyás Gábor
Arról biztosan mindenki hallott, hogy meta-adatokat gyűjtenek az USA-ban (pl. NSA botrány kapcsán), de akár itthon az EU-ban is, bár ez utóbbinak lehet, hogy nemsokára vége szakad. Felmerülhet a kérdés, jogosan, miért gyűjtenek ilyesmit? Erre egy kiváló példa a mobil adatokból a bűnözői hálózatok felkutatása (tudományos cikk itt): ahogyan a normál közösségeknek, úgy a bűnözői változatuknak is megvan a maguk felépítése, és bár ezek nyilvánosan kevésbé láthatóak, a meta-információk alapján felfedhetőek.
Például az alábbi ábrán látható, hogy ha bizonyos idősávra leszűkítjük a kapcsolatok vizsgálatát, egyes közösségek mégis kiugróan egyben maradhatnak – nyilván amelyik aktív volt egy bűnesemény elkövetésekor. Persze mindennek az is az üzenete, hogy a meta-információk gyűjtése igen jelentőségteljes és megfigyelésre is alkalmas, nem mint ahogy azt sokszor hangoztatják.
Időbeli szűrés a hívásokra. A keresett közösségek ilyenkor is aktívak maradhatnak. [forrás]
Heartbleed know-how, Q-A. Érdemes beleolvasgatni.
A Facebook megmondja, ki van a közeledben, és pontosan hol. Tehát akkor is tudja, ha a másoknak nem mondja meg – izgalmasan hangzik. A funkció letiltható, szabályozható, valószínűleg addig, míg a mindenkinek-mindent alapértelmezéssé nem teszik.
Az amerikaiak nem bíznak a hirdetőkben. Jól teszik.
Nem szűk értelemben vett privacy, de ahhoz kapcsolódó érdekesség, ahogy a privacy-erodáló nagyok megváltoztatják tömegek gondolkodását: little lies the internet told me.
Válogatás a privátszférát érintő hírekből
|
|
2014.04.11. 05:34:52
Gulyás Gábor
Egyesek előszeretettel hangoztatják, hogy a privátszféra korának vége és felesleges az online megfigyeléssel foglalkozni. Ebben folyamatban a Facebook és Google is élen jár, de egy online felmérés alapján úgy tűnik sokakat aggaszt, amit csinálnak a személyes adatokkal.
Pedig eleve jó kérdés, hogy ki bizonyos adatok tulajdonosa, hiszen több olyan adat típus van, aminek nincsen deklarált tulajdonosa, mint például az, hogy ki kinek az ismerőse – ez esetben mindkét fél érintett, egyik sem deklarálható tulajdonosként. A lifehacker cikkje kicsit mélyebbre ás az ennél egyértelműbben kezelhető információk tekintetében (azaz amelyeknek mi vagyunk a tulajdonosai). A probléma alapja az, hogy az információ nehezen birtokolható, és így eleve nehezen szabályozható, hogy ki-mit figyel meg.
115 japán üzlet a biztonsági kamerák által készített vásárlói arcképet automatikusan megosztja egymással. Indoklás: lopások háttérbe szorítása. Igen. Aztán ha mindenki kellően hozzászokott, jöhetnek az üzleti alkalmazások.
Ma sokan használnak reklám blokkolókat, de változhat a helyzet. Egy interjúban az IAB magas beosztású munkatársa olyan víziót feszeget, amikor a tartalomhoz csak akkor férhetünk majd hozzá, ha a reklámok is megjelennek. Adblock esetén nincs tartalom sem. Sajnos az egyik fő probléma ezen a területen éppen a kölcsönös együttműködés-kommunikáció hiánya, a hirdetőket nem túlzottan érdekli a webhasználók véleménye vagy privátszférája.
Dokufilm: Mark Zuckerberg - Inside Facebook
|
|
2014.03.31. 06:12:08
Gulyás Gábor
A legtöbb Olvasó talán már tisztában van vele, hogy a Facebook-on regisztrált felhasználók nem a Facebook valódi kliensei, hanem ők csupán a termékek, amellyel kereskednek. A sorozatunk jelen részében egy a Facebook jelenséget kívül-belül bemutatni igyekvő dokumentumfilm következik. Persze nem árt a filmben elhangzó egyes állításokat fenntartásokkal kezelni, hiszen a like gombok fő célja nem az önfeledt tartalommegosztás, illetve azt is célszerű némi fenntartással kezelni, amikor Mark a privacy fontosságát ecseteli, hiszen korábban a privacy-t már eltemette, mint szükségtelen szociális norma.
Mark Zuckerberg - Inside Facebook [Full Doc] by PayeTaChatte
Ön szerint a Facebook like mire való? Olvassa el, miért nem arra!
|
|
2014.02.12. 05:39:49
Gulyás Gábor
Amikor a weben megjelentek a like gombok, az első között írtunk róla, hogy ez a közösségi élményen kívül még arra lesz jó, hogy a Facebook a saját birodalmán kívül is követhesse (jelenlegi és akár leendő) felhasználói tevékenységét. Aztán a gombok terjedtek, és mások is elkezdtek hasonlóan ténykedni. Végül kiderült, hogy mekkora is a Facebook adatok iránti éhsége, hiszen aktívan törekszik az offline világ adatforrásait is rendszerébe integrálni.
Nos, a Facebook leplezetlennek eddig sem nevezhető tevékenységét más forrás újfent megerősíti. Az online hirdetésipart felfedő kutatásban a Facebook is megjelenik, és nem csupán egy zs kategóriás szereplőként. Hogy hogyan lehet a Facebook a saját határain kívül is ilyen erős szereplő? A like gombokkal! Ezekkel saját profilt építhet a nem regisztráltakról is, amelyet aztán értékesíthet az aukciói során.
A Facebook like-gombok nyújtotta kapacitásáról képet kaphatunk ha hozzámérjük a cég erejét a vetélytársakéhoz. [Forrás]
A kutatásban résztvevők 91%-ánál detektálták a Facebook-ot aukció (pontosabban Cookie Matching) végrehajtásában, és a mérésekben a Facebook a felhasználók össz tevékenységének 27%-ára rendelkezett rálátással. A fentebbi két táblázatból további hirdetők hasonló értékei közül mazsolázhatunk, mint például a DoubleClick (Google), Bing (Microsoft), Amazon, Twitter – úgy látszik a nagyok közül senki sem szeretne kimaradni.
Privátszférát érintő hírek röviden
|
|
2013.10.01. 05:23:57
Gulyás Gábor
A Google Hummingbird-ről még nem sokat tudni. Azt azért tudjuk, hogy az új algoritmus inkább a keresőkifejezés emberi értelmezését veszi figyelembe majd, és a mögöttes jelentést próbálja meg a Knowledge Graph nevű tudásbázissal összekapcsolni. Ebben jóval nagyobb szerepet kaphatnak már a felhasználókról gyűjtött információk. Egyező irányba halad az utóbbi tíz évben az online hirdetésipar is, kíváncsi leszek, milyen hatással lesz az új motor a privátszférára, illetve milyen új szolgáltatások, termékek jelenhetnek meg ennek kapcsán.
Érdekes cikk a Facebook "data scientist" csoportjáról – ők azok, akik belelátnak a Facebook teljes adatbázisába, és új eljárásokat keresnek, hogy tudjanak is kezdeni vele valamit. Ez a sohasem látott adatmennysiég kiváló lehetőséget nyújt az emberi viselkedés kutatására, de bizonyos eredményekkel szemben érdemes kételkedni: a Facebook (és az utóbbi évek digitális "forradalma") a megfigyeltek viselkedésére is jelentős hatással volt.
A Google rájött, ha hagyják, hogy továbblépjen valaki a hirdetéseken a YouTube-on, háromszor olyan hatékony lesz a hirdetési ráta. Ez általánosabb kontextusban is igaz lehet. Ha az online hirdetők kikérnék a véleményünket (és hozzájárulásunkat), lehet, hogy a hirdetések is pontosabbak és hatékonyabbak lehetnének.
Végezetül pedig íme néhány kőkorszakinak tűnő mobiltelefon lehallgató eszköz. :-)
Facebook: ahol te vagy az áru :-)
|
|
2013.08.31. 05:51:51
Gulyás Gábor
Amikor a bank a hitelét nem fizető Facebook-os kapcsolatokat is figyelembe veszi
|
|
2013.08.30. 05:23:35
Gulyás Gábor
Amikor privacy-ről, megfigyelésről, azonosításról és hasonlókról van szó, mindig van néhány ember, aki az "És akkor mi van?" álláspontra helyezkedik, és úgy véli, hogy mindezeknek a jelenségeknek igazából nincs semmi jelentősége. Ha őket nem is tudjuk meggyőzni, de az e irányba hajló bizonytalanoknak üzenünk egy konkrét példával, amikor is a pénzintézet efféle eszköket bevetve dönt a hitelkérelem elbírálása során.
A cikk által említett Kreditech nevű vállalat a hitelkérelem elbírálása során két érdekes forrást vesz figyelembe. Egyrészt negatív súllyal esnek latba a felhasználó azon Facebook-os kapcsolatai, amelyek késedelmesen fizetik a törlesztőrészleteket, másrészt pedig figyelik, hogy a kérvényező (webes) űrlapot hogy tölti ki az illető. Így például aki nem tölt kellő időt a részletesk olvasgatásával, szintén veszik hitelfelvevő-erejéből (mert ugye az EULA-t is mindenki elolvassa :-)).
Ugyan ez egy konkrét eset, amikor a saját bőrén tapasztalhatja meg valaki ezen technológiák hátrányait, de sajnos jelenleg túl áttételesen zajlik a megfigyelési, azonosítási technológiák elterjedése, ahhoz hogy a legtöbben ezt a folyamatot észrevegyék, értelmezzék és tegyenek ellene. Viszont így előfordulhat, hogy mire a probléma tömegek számára is érzékelhető lesz, akkor már nem lehet (egykönnyen) tenni ellene, mert az egész webes iparág a megfigyelésből származó bevételektől fog függenni. Ez a lehetőség főleg akkor lehet komoly probléma, ha az asztali számítógépünk tovább fejlődik a vékonykliens irányba, és minden a webről megy majd.
Privacy témájú érdekességek és hírek
|
|
2013.06.19. 05:16:21
Gulyás Gábor
Az utóbbi időben a PRISM körüli balhéról megjelent cikkek mellett Bruce Schneier érdekes kérdéseket vetett fel a téma kapcsán. Ugyan adatvédelem szempontjából az EU tekinthető világviszonylatban vezető hatalomnak, de ez összefügg a szabad internettel, ami viszont inkább az USA területe: azonban ha ez hazai pályán sem létezik, akkor hogyan tudnák ezt az értéket hitelesen képviselni? A kormányzati megfigyeléssel kapcsolatban azt írja, hogy ennek kialakulásának a lehetőségét a kényelemért eladott privátszféra alapozta meg. Ezzel nehéz vitatkozni: a kényelmes, bárhol elérhető és ingyenes szolgáltatások árát a privátszféra eladásával váltják meg sokan, az így kialakult lehetőséggel pedig csak "élt" a kormányzat, és a cégek által elérhető információkhoz kért titkos hozzáférést.
Más aspektusból szemlélve feltehetnénk úgy is a kérdést, hogy az vajon miért nem zavart senkit, hogy üzleti okokból ez a megfigyelés már régóta zajlik?
Érdekes cikk jelent meg az IT café-n a BitCoinról. Ma Magyarországon olyan folyamatok zajlanak, amelyek a pénzügyek nagyobb kontrolljához vezetnek, és az "offline" világban használhatos készpénzt a háttérbe szorítják. Ezzel együtt az anonim fizetési lehetőséget is, ami alapvetően egy jó dolog (például adakozáshoz) – így a jövőben nagyobb teret nyerhetenk az efféle pénzek, pénzügyi rendszerek. [Érdeklődőknek: az eredeti BitCoin leírás itt elérhető.]
A Google Glass felépítéséről készített egy fényképest leírást az EFF. Ahogy korábban mi is írtunk róla, a probléma nem magával a készülékkel van, hanem a köré kiépült infrastruktúrával és szolgáltatásokkal, illetve a benne rejlő potenciállal.
A Facebook Social Graph használata betekintést adhat egy kicsit abba, amire a Facebook eddig is már képes volt. Ennek segítségével például lekérdezhetjük, hogy milyen éttermet kedvelnek a barátaink, kik laknak egy adott helyszín közelében, hol jártak ismerőseink, stb. Ezt látva már könnyebb lehet elképzelni, hogy hogyan egészíthetik ki célzott hirdetések alkalmazásánál valakinek a profilját a barátai preferenciái alapján.
Videó: A Facebook Update In Real Life
|
|
2013.05.13. 09:49:16
Gulyás Gábor
Hogyan lát bele a Facebook az offline vásárlásokba
|
|
2013.05.03. 06:03:33
Gulyás Gábor
Megjelennek az offline vásárlási adatok a Facebook hirdetésekben (bár ez várhatóan inkább az USA-beli felhasználókat fogja érinteni). A Facebook együttműködésre lépett olyan cégekkel, akik (főleg) offline adatbázisok építésében utaztak eddig, mint például a Datalogix vagy az Epsilon (USA). Ezek cégek különféle publikus nyilvántartásokból, weben elérhető információmorzsákból, levelezőlistákról és hűségkártyák adatbázisaiból építenek fel relatíve pontos profilt, amelyet aztán marketing célból értékesítenek. Ezek segítségével a Facebook értesülhet a felhasználó vásárlásáról, aki aztán kapcsolódó hirdetésekkel találkozhat.
A Lifehacker cikkje egy egyszerű példát is említ a működési mechanizmusra: a kártya használója (vagy pl. aki feliratkozik a kasszánál a hírlevélre 1000 Ft bónuszért cserébe) belekerül az eladó adatbázisába, aki miután feltölt azt a Facebook-ra, reklámjaihoz könnyen kap a célközönségébe eső "üzletfeleket". A feltöltés azért némi védelmet nyújt: nem az eredeti adatokat használják, hanem csak azok lenyomtatát. Például az email címek így kereshetőek lesznek, de a lenyomat alapján a cím - ha nem szerepel az adatbázisban - nem található ki, és így nem használható (marketing célokra sem).
A cikk egy másik érdekességet is említ: mi van, ha valaki csak regisztrál a Facebook-ra, de nem oszt meg és nem lájkol, akkor mi alapján célozzák hirdetésekkel? Nos, ez esetben a barátai alapján próbálják megbecsülni a profilját: az elérhető információkat figyelembe véve meghatározzák kik lehetnek a közelebbi ismerősei (pl. lakóhely, életkor), majd az ő marketing-profiljuk alapján dolgoznak a későbbiekben. Tehát átfogalmazva úgy is mondhatnánk, hogy a barátaink hordozzák néhány bit erejéig a lenyomatunk. Ez ugyan kevésbé pontos, de a véletlenszerűnél jelentősebb hatékonyságú hirdetési módszer.
Mi van, ha nem is regisztrálunk a Facebookra? Az sem gond számukra, ugyanis ismerőseink lehet, hogy email, csevegőszolgáltatási fiókukhoz hozzáférést adtak a Facebook-nak, és ez esetben nélkülünk is többé-kevésbé megalkotható a minket körülvevő kapcsolati háló! Amelynek pontossága úgy nő, minél több "feltárt" helyen szerepelünk levelezési vagy beszélgetőpartnerként...
Google Glass és társai: hamarosan új területet kell, hogy feladjunk a privátszféránkból?
|
|
2013.04.19. 05:59:30
Gulyás Gábor
Az elmúlt években voltak olyan meghatározó újítások, amelyek révén sok ember magánélete megnyílt a technológia és az ebből sokat profitáló cégek előtt. Ilyen volt a Facebook, miután "tömegtermékké" vált, és szisztematikusan leépítette a magánélet körüli védvonalakat. De ilyen volt az Apple is az iPhone-nal: az első iPhone piacra kerülése után sorban jelentek meg a hasonló termékek, amelyek megváltoztatták tulajdonosaik webhasználatát, internetről való gondolkodását, újabb felületét tárva fel a magánéletüknek az üzleti világ előtt.
Elnézve ezt a privátszféra-erodáló folyamatot, körvonalazódik a következő lehetséges állomás. Az Apple egy kulcsembere utalt arra, hogy fel kell készülni különféle hétköznapi eszközök "okosodására": használati tárgyaink új, okostelefon jellegű újragondolására, hasonlóan ahogy a Google teszi ezt a szemüveggel. Fogyasztói oldalon ez azt jelenti, hogy az eszközök kényelmesebbek, többfunkciósak lesznek, szolgáltatói oldalról pedig több minden lesz mérhető és marketing célból eladható a fogyasztó viselkedési szokásainak ismeretében.
Gondoljunk például a smart metering-re, amikor a villanyóra rögzíti és a központba beküldi mindig az aktuális fogyasztási értéket, amit mi is le tudunk olvasni okostelefonunkkal/számítógépünkkel. Ez számos előnnyel jár: jobban tudunk gazdálkodni a fogyasztással, egyszerűbb kiszúrni a nagy fogyasztású eszközöket, vagy könnyebb a passzív fogyasztásunkat felmérni. Azonban a központ is jut extra információhoz (ami értékes marketing alapinformáció lehet): fogyasztásunkból megbecsülheti, mikor vagyunk otthon, mosunk, feltérképezheti a napi rutinunk, stb.
De a technológiai fejlődés nem feltétlenül kell hogy a privátszféra-erózióját is jelentse egyben, a probléma (egy része) a gyártók, szolgáltatók hozzáállásában keresendő. A fenti jelenség is ezért aggasztó, mert általában őket a haszon jobban érdekli, mint a felhasználók privátszférája. Például az Apple-t is, aki alapértelmezettként engedélyezte a felhasználók azonosítását és nyomkövetését az iOS 6-ban. Az Apple-nek így a termék eladásán felül sikerült a vásárlót is értékesíteni, ráadásul többször (a termék teljes életciklusára, vagy a funkció kikapcsolásáig), hiszen a nyomkövetés folyamatosan termeli a bevételeket számára.
Nos, valójában ezzel, a technológiai fejlődés mögé befurakodó anyagias mentalitással van probléma. (A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy ezt sokszor a felhasználók maguk is jóváhagyják, vagy egyszerűen nem érdekli őket.)
Hírek a privátszféra világából
|
|
2013.03.27. 05:19:32
Gulyás Gábor
Az utóbbi időben egészen megsokasodtak a privátszférát érintő hírek, kutatási beszámolók – most ezekről közlünk egy rövid válogatást.
Az elmúlt hét nagy hírét szinte valamennyi hírportál lehozta, miszerint a Facebook lájkok egész sokat elárulnak felhasználójukról: a kutatási eredményekben a lájkok 88%-os biztossággal differenciálják a szexuális érdeklődést homo- és heteroszexuális férfiak között (ez az érték 75% a másik nem esetén), 85%-os pontossággal pedig a politikai beállítottságot (republikánus/demokrata), vagy például 82%-os pontossággal a vallásos irányultságot (keresztény/iszlám hit). Talán azért keltette fel ennyire a média érdeklődését ez a hír, mivel kellően magas számokat sikerült az egyes jellemzők mellé állítani a kutatóknak – azonban a jelenség nem meglepő, mivel korábban is voltak már ilyen irányú, relatíve sikeresnek mondható kísérletek. Meg persze a Facebook is megél valamiből, méghozzá többek között a célzott hirdetésekből, amihez valószínűleg ilyen prediktív funkciókat is használnak.
A PET Portálon gyakran foglalkozunk a megfigyelés technikai aspektusaival. Ehhez kapcsolódóan ajánljuk olvasóinknak Bruce Schneier a CNN oldalán megjelent írását, mely az internetet egy lakosait megfigyelő államhoz hasonlítja – a téma alapvetéseként említ három friss példát, amikor az internetes médiumok a kormányzati bűnüldöző szervek segítségére voltak.
A webes megfigyeléshez és nyomkövetéshez kapcsolódóan egy friss cikk rántja le a leplet három jelentősebb piaci szereplő ujjlenyomat technikájának működéséről. (A cikk alapján számos olyan dolgot használnak ma is ezek a technikák, amiről mi is írtunk egy korábbi cikkünkben.)
Facebook átnevelőtábor: ne legyen privátszféra-tudatos a felhasználó
|
|
2012.08.26. 21:38:05
Gulyás Gábor
A Tech Crunch tegnapi cikkében górcső alá veszi a Facebook alkalmazások felületének grafikai újításait. Ezek nem kimondottan a cég privátszféra-barát oldalát mutatják, hiszen az átalakítások számos ponton a felhasználó tudatosságának "elaltatására" törekednek, amelyeket az említett cikk szerzője a következő pontokban foglalt össze:
- A régi dizájn két gombja (engedélyezem/nem engedélyezem) helyett már csak egy gomb van (játszom), ami már nem állítja döntés elé a felhasználót, hanem inkább a "reflex-szerű" alkalmazás indítás irányába tereli.
- A hozzáférési engedélyadásra figyelmeztető szöveg kevésbé látványos, apróbetűs lett és szürke színű.
- A kapcsolódó magyarázat eltűnt, és csak érdeklődésre jelenik meg (tooltip jelleggel).
- Általában a felhasználó a fő funkcionális elemre koncentrál, ami jelen esetben az indításhoz kapcsolódó néhány gomb; az ez alatti tartalom gyakorlatilag a felhasználók többsége előtt "rejtett". Az oldal ennek megfelelően úgy lett átszerkesztve, hogy az egyéb "sallangokkal" a felhasználók ne nagyon találkozzanak.
- Kerülik az engedélyezés kifejezés használatát, helyette inkább a felhasználói élményre koncentrál az új felület.
Véleményem szerint ez a néhány pont hűen tükrözi a Facebook magánéletünkről alkotott véleményét: ne akadékoskodjunk annyit, csak fogyasszunk bátran! Aztán hogy ez kinek válig egészségére, majd meglátjuk magunk...
Régi vs új dizájn. [A képet a TechChrunch-tól kölcsönöztük.]
Facebook vs. Europe
|
|
2011.10.01. 11:10:00
Gulyás Gábor
A Facebook új, nem rég bevezetett újítása, a Timeline sokak számára egyértelműbbé tette: a közösségi oldal nagy mennyiségű információt tárol felhasználóiról. Erre hívja fel a figyelmet a Europe versus Facebook csoport kezdeményezése, akik néhány tagja (egy brit jogszabályra hivatkozva) kikérte a Facebooktól a róla tárolt információkat. A válasz meglepő volt: hatalmas mennyiségű információt kaptak, amelyben számos olyan elem is volt, ami hivatalosan már törlése került, de természetesen a Facebook rendszeréből nem tűnt el (és nem is fog).
Tovább (2 hozzászólás) Facebook: a globális arc adatbázis!
|
|
2011.08.29. 05:24:12
Gulyás Gábor
A Facebook hatását a digitális privátszférára a legtöbben érzzük, de mint amerikai kutatók munkájából kiderült, ez sajnos nem annyira virtuális: a Facebook képgyűjteményével sokan könnyen azonosíthatóak akár az utcán is! A Carnegie Mellon Egyetem kutatói 25 ezer fényképet töltöttek le az egyetemi hallgatók profiljaiból, utána pedig egy webkamerával fényképeket készítettek – a kísérletben együttműködő – hallgatókról. Az eredmény megdöbbentő volt: a hallgatók 31%-át sikerült azonosítani, és a kereséshez átlagosan kevesebb mint három másodperc kellett.
A "Facebook föld térképe" a felhasználók adatok alapján
|
|
2011.08.11. 05:57:43
Gulyás Gábor
Nem régiben volt egy bejegyzés, ami azt szedte össze, hogy mit tárolnak rólunk az egyes közösségi hálózatok. Az alábbi kép pedig jól illusztrálja, hogy nem csak tárolási lehetőséget kapnak a felhasználók, hanem azzal elég sokan élnek is!
Az új, hivatalos webpoloskák a like, +1 és tweet gombok?
|
|
2011.05.24. 12:18:28
Gulyás Gábor
Amikor az új "lájkolós őrület" kezdődött, már felhívtuk Olvasóink figyelmét a Facebook like gomb mögötti veszélyre – konkrétan hogy ezen keresztül a Facebook megfigyel(het)i a bepoloskázott oldalon a tevékenységünk –, és ez a jelenség a sajtóban többször is felmerült már azóta. A Wall Street Journal legutóbbi felmérése szerint súlyosbodó helyzet alakult, figyelembe véve, hogy most már a Google és a Twitter is megjelent hasonló közösségi gombokkal.
A Facebook és a valósidejű célzott hirdetések
|
|
2011.04.07. 11:54:50
Gulyás Gábor
Az eddigi gyakorlat szerint a Facebook aggregálta a felhasználó által megosztott, kedvelt ("lájkolt"), illetve a falára felkerült adatokat, és ez alapján jelenített meg hirdetéseket. Most mindez megváltozhat: a Facebook egy új, valós idejű hirdetési rendszert kezdett el tesztelni az elmúlt hónapban. A rendszer tesztelésébe csupán a felhasználók 1%-át vonták be (mindössze 6 milliót!), akiknek a hirdetések a valós idejű beszélgetéseik szerint jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy közülük aki például fejfájásra panaszkodik, könnyen fájdalomcsillapítós hirdetésekkel nézhet szembe.
Válaszok a Firesheepre
|
|
2010.12.06. 11:26:21
Földes Ádám Máté
A Firesheep nevű Firefox-kiegészítő nagy vihart kavart a megjelenésekor: ez a szoftver volt az első olyan eszköz, amely bárki számára egyetlen klikkeléssel elérhetővé tette a nem különösképpen bonyolult, de mégis több program ismeretét és együttes használatát igénylő sütilopási művelet megvalósítását. Ismeretes, hogy a Firesheep a rejtjelezetlenül átküldött ún. viszonysütiket (session cookie) hallgatja le, míg a gyanútlan felhasználó bejelentkezve böngészik a program által ismert weboldalakon. A viszonysütik visszajátszása révén megszemélyesíthetjük a felhasználó profilját például a Facebookon, ugyanis a sütiben lévő azonosítón kívül nincs más mód a felhasználó identifikálására.
Google vs. Facebook: ne örüljünk korán!
|
|
2010.11.18. 05:40:19
Gulyás Gábor
A Google és Facebook között zajló háború végeredményében többféle kimenetelű lehet, és idő közben akár még az internet aranybányáját jelentő adatalanyok is profitálhatnak belőle. A Facebook lendülete töretlen és alaposan feladta a leckét vetélytársának: most például lett saját böngészője, sőt, várhatóan hamarosan saját levelezője kommunikációs rendszere is lesz, amivel a Gmail népszerűségét igyekszik majd csökkenteni. Mindezek mellett olvashatunk olyan véleményeket, amelyek a Facebook világuralmáról beszélnek, s elnézve a cég közösségi szolgáltatása köré integrált szolgáltatási portfóliót, valóban nem hangzik túl illuzórikusan ez a gondolat.
Google vs. Facebook: nevessünk, vagy sírjunk?
|
|
2010.11.12. 16:04:31
Gulyás Gábor
Elkezdődött az óriások háborúja: a Facebook felcseperedett, elkezdte elszívni a munkaerőt, mire (vagyis feltehetőleg ezért) a Google fizetésemelést adott dolgozóinak. Azért máshol is igyekeznek keresztbe tenni egymásnak: például nem olyan régen a Google letiltotta a Gmail kapcsolati listák kiexportálását a Facebookra, amire válaszképp a közösségi oldal egy kis kerülőt kezdett el kínálni a felhasználóinak. A nagy kérdés az, hogy ennek vajon örülhetnek a felhasználók, vagy sem? Véleményem szerint igen, itt is jól járhatunk, hasonlóan ahogy a valós piaci verseny is a vásárlók javát szolgálja. Hiszen a versenyben az egyes felek egyre inkább meg akarnak felelni a fogyasztóknak, és elképzelhetőnek tartom, hogy ez a helyzet is eredményezni fog néhány új felhasználóbarát funkciót ezeknek az óriásoknak a szolgáltatásaikban. Azonban mivel mindkét említett cégnek érdekében az áll, hogy minél több adat legyen publikus, így a jelenlegi webes privacy helyzet megoldódását nem várhatjuk ettől, de talán kicsit javulhat a helyzet.
Facebook: bizony, a kis ökörnek nem szabad...
|
|
2010.11.07. 22:53:29
Gulyás Gábor
Néhány napja hivatalosan is igazolták: tényleg voltak olyan fejlesztők, akik adatokat loptak a Facebook felhasználóktól, de a közösségi weboldal szolgáltatója nagyon keményen fellép az ilyen jelenségekkel szemben. Érdemes a Facebook reakcióját komolyan venni? Hiszen tudjuk, hogy nem a felhasználók a valódi ügyfelei, és eddig sem vette komolyan az adatvédelmet. Ráadásul a jelenség sem újkeletű, már régóta léteznek adatkereskedéssel foglalkozó cégek – különben feltehetnénk a kérdést, hogy egyébként miből élnek az érintett adatbróker cégek? Jelen esetben sajnos egy nagyon egyszerű törvényt állapíthatunk meg: a piac annál értékesebb, minél gyengébb lábakon áll a privátszféra védelme, s így a Facebook és a hozzá hasonló multinacionális cégek egyre inkább a privátszféra rombolásában, mint védelmében érdekeltek.
Milyen a valódi közösségi hálózatok struktúrája?
|
|
2010.07.12. 22:51:32
Gulyás Gábor
Amit a legtöbb közösségi hálózaton tapasztalhatunk, hogy egydimenziósak: valamennyi ismerősünk csak egy nagyobb csoport része, különösebb tagolás nélkül. A valóság persze nem ennyire egyszerű, különböző helyekről különböző embereket ismerünk, akikkel jellemzően a kapcsolatot is másként tartjuk. Másképp lépünk kapcsolatba a családunk tagjaival, mást osztunk meg a barátainkkal, és a munkatársainkkal. Különböző részekre tagoltan adunk életjeleket és kommunikálunk. Ezek az ún. részleges identitásaink. Jellemzően más és más információkat osztunk meg rajtuk keresztül, sőt, néha egyenesen ellentmondóakat is. Például a történelem során számos költő művei jelentek meg férfi név alatt, és ezek a hölgyek titokban kényszerültek elrejteteni nemi identitásukat a publikum elől. Ezen felül pedig vannak olyan helyzetek, amikor névtelenek szeretnénk lenni – ez utóbbira az internet már önmagában számos példát szolgáltat.
Biztonságos közösségi háló mobilra?
|
|
2010.06.25. 23:29:47
Gulyás Gábor
Teljesen egyértelmű, hogy a közösségi hálózatokban hatalmas pénzek vannak, főleg, hogy ha hozzá lehet férni a felhasználóknak minnél több adatához, mind a szolgáltató, mind a harmadik felek részéről. Persze ez sokszor a felhasználó érdekeit sérti, ami miatt érdemes biztonságos alternatíva, vagy kiegészítés után nézni, hiszen a legbiztosabb megoldás a szolgáltató kizárása az adatforgalomból. Ez kétféleképpen történhet: vagy titkosítjuk a feltöltött adatokat (például BlogCrypt-tel), vagy olyan szolgáltatást keresünk, ami alapvetően mellőzi az adatokhoz való hozzáférést, például azáltal hogy elosztott architektúrájú és emellett titkosítottan is kezeli amit feltöltenek rá.
Facebook: a privátszféra erózió evolúciója grafikusan
|
|
2010.05.17. 12:00:40
Gulyás Gábor
Forradalmi közösségi hálók: vajon meddig van még kiút?
|
|
2010.05.14. 11:13:41
[anonymous]
A Facebookra, a közösségi oldalak úttörő és piacvezető szereplőjére egyre inkább rájár a rúd, ami nem csoda: leginkább annak köszönhető, hogy a privátszféra felszámolásában is úttörő szerepet akar vállalni. Ez utóbbit nem nehéz alátámasztani, az utóbbi hetek, hónapok is bőségesen adnak rá elég forrásanyagot; elég ha csak arra gondolunk, hogy a meg akarják más szolgáltatókkal is osztani a Facebook-os felhasználók adatait. Máshol meg már olyan jövőről hallani, hogy a Facebook lesz a következő nagy alkalmazás, ami majd leváltja a Google-t, de azért ezt ne vegyük biztosra. Ez legutoljára annak kapcsán merült fel, amikor a Facebook bejelentette a felhasználói ajánlásokon alapuló rendszerét, ami azért más aggályoknak is okot adott: ezzel nem csak a felhasználók ízlésvilágának a profilírozása, hanem a résztvevő és a rendszeren kívüli internetezőknek a tevékenységének követése is lehetővé válik. Röviden mindezt úgy összegezhetjük: van miért aggódni.
Facebook újra: like mindenütt - de mi "nem lájkoljuk"
|
|
2010.05.01. 11:38:21
Gulyás Gábor
A legaktuálisabb újítása a Facebook-nak, hogy mindenütt lehetővé tették, hogy a felhasználóik a funkciót támogató weboldalakon rögtön kedveltté nyilvánítsanak bizonyos tartalmakat. A privátszféra oldaláról ez annyit jelent, hogy ahol beágyazzák ezeket az elemeket, akkor az ott megforduló látogatók a Facebook számára követhetőek lesznek, és ha ezek az emberek még be is vannak lépve a Facebook oldalán, akkor a követési információk egyből a profilhoz kapcsolhatóak lesznek. (Ennek működése egyszerű, és hasonló a webpoloskáékhoz, csak egy iframe tartalma kerül letöltésre.) Ráadásul úgy tűnik, hogy mindez nem csak paranoia.
Facebook listák: ha egy pirospont öt feketét érhetne...
|
|
2010.04.27. 22:02:02
Gulyás Gábor
A szerep-alapú privátszféra védelem (Role-Based Privacy) vagy az ún. részleges identitás technika (Partial Identities) azon az egyszerű elven alapul, hogy a hétköznapi életben is más és más szerepbe bújunk az adott szituációtól, vagy épp a kommunikációs partnertől függően. Azaz például a bankunk és az orvosunk felé más és más információkatt osztunk meg, kínosan ügyelve rá, nehogy ezek összeköthetőek legyenek valamelyik félnek a kezében. Ezeket a szerepeket identitásoknak is nevezhetjük, amelyeknél néha elvárjuk, hogy az információk átfedjék egymást, vagy akár hogy az identitások ellentmondóak, összeköthetetlenek legyenek. Az információk ilyen jellegű kezelését identitásmenedzsmenttel szoktuk megoldani, amelyben a profilokat hierarchiába tömörítjük az áttekinthetőség kedvéért. (Ennek a módszernek az egyik lehetséges alkalmazását mutatja be az Egy ideális anonim csevegő szolgáltatás konstrukciója c. tanulmányunk.)
Amikor a Facebook lenyomja a History Stealinget
|
|
2010.03.30. 10:35:15
Gulyás Gábor
Az utóbbi időben egész sokat foglalkoztunk a History Stealing módszerrel, és azon belül is kiemelten, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint hogyan lehetséges ezzel a módszerrel egy vadidegen oldalnak beazonosítani a közösségi oldalon lévő profilunkat. (Emlékeztető: a böngészőben tárolt URL-ekkel ellenőrzik, hogy mely csoportok weboldalát látogattuk meg, és ezt összehasonlítják a profilokkal.) A módszer hátránya, hogy munkaigényes: egyrészt be kell gyűjteni egy közösségi oldal profil adatait, és meg kell határozni, hogy mely csoportokat (vagy egyebet) használjanak fel a beazonosításhoz. Ez azért nehéz, mert akkor jó a csoportok kiválasztása, ha a csoportba tartozás nagy valószínűségű esemény, és a teszteléshez nem kell túl sok URL-t ellenőrizni, mert az feltűnő lehet. Előnye viszont, hogy ez a módszer pontos azonosítást adhat, ráadásul egy személyes profil szintjén. Azonban úgy tűnik, hogy a Facebook szeretné megkímélni a weboldalak üzemeltetőit ettől a nehéz munkától, és újabb változtatásokat eszközölnének az adatvédelmi nyilatkozatban.
Facebook: akkor sem kell nektek privátszféra, csak bízzatok ránk mindent!
|
|
2010.01.19. 17:50:55
Gulyás Gábor
Ők ezt minden bizonnyal komolyan így is gondolják, és nagyon meg akarják mutatni a saját igazukat. Még a felhasználók személyes adatainak árán is, kerül, amibe kerül. Korábban már jelezték külföldi szakemberek, hogy ha quiz-eket töltögetünk ki, akkor nem csak a saját, de ismerőseink adatait is kiszolgáltatjuk a quiz készítőinek. Most azonban egy újabb veszéllyel kell szembenéznie a Facebook felhasználóknak: az alkalmazások készítői könnyen fontos adatokat szedhetnek ki tőlük böngészés közben (pl. login adatok).
Közösségi kulcsmenedzsment - a publikus kulcsú infrastruktúra új olaja
|
|
2009.12.22. 09:55:37
Besenyei Tamás
A legnagyobb ötletek általában villanásszerűen jönnek, könnyen kivitelezhetőek, kevés erőforrást igényelnek és persze sok haszonnal kecsegtetnek. Ez persze mindig az adott idő, környezet, valamint a társadalmi fogadtatás függvénye. Egy ilyen ötletről szeretnék most írni.
GayDar: egy szoftver, ami megmondja, hogy meleg vagy e
|
|
2009.09.26. 10:09:55
Paulik Tamás
A MIT kutatói olyan szoftvert készítettek, amely egy felhasználóról, pusztán ismerőseinek listája alapján jó eséllyel megmondja, hogy meleg e vagy sem, függetlenül attól, hogy ő adatlapján megadta e ezt az információt.
Facebook: ahol privátszféra-védő beállítások csupán falra hányt borsó
|
|
2009.09.03. 22:43:43
Gulyás Gábor
A Facebook és a hasonló szolgáltatások működése azon alapszik, hogy a felhasználók megosztják egymással (és a szolgáltatóval) a privát adataikat, aztán áthelyezik a közösségi életterüket ebbe a virtuális világba. Majd pedig nem aggódnak affelől, hogy kik, mikor és milyen adataikhoz férnek hozzá. Mostanában persze egyre több hangot kapnak a sajtóban az efféle problémák, de nem véletlen, hogy az EPIC oldalán is külön szekció foglalkozik az ilyen témájú hírekkel.
Nem rég készített az ACLU egy aprócska Quiz-t, amellyel az adatkezelési hiányosságokra szeretnék felhívni a figyelmet: amikor engedélyezzük egy Quiz kitöltése során, hogy hozzáférjen az adatainkhoz, akkor valóban mindenhez hozzáfér. Ha a beállításokat megnézzük, nem lehetséges letiltani, hogy a nevünkhöz, közösségeinkhez, illetve ismerőseink listájához hozzáférjenek. Ráadásul nem csak az ismerőseink listáját képesek letölteni, hanem gyakorlatilag valamennyi ismerősünk teljes profiljához hozzáfér a Quiz készítője! Így hiába állítjuk be a privátszféra beállításokat, az csupán falra hányt borsó: elég ha egy ismerősünk kitölt egy Quiz-t, s máris minden adatunk kiszivárgott...
Online közösségi hálózatok és az EU
|
|
2009.07.16. 12:06:07
Gulyás Gábor
Nem régiben írtunk a Facebook adatvédelmi nyilatkozatáról, de egyébként is felvetnek az ilyen szolgáltatások érdekes kérdéseket: egyes esetekben nehézkesen tudják kezelni a felhasználók a hozzájuk közhető információkat; törlés után a képek vagy levelek nem tűnnek el azonnal; a különbözőnek feltüntetett de egy felhasználóhoz tartozó identitások összeköthetőek lesznek (akár különböző oldalakon keresztül); nem mindig szabályozható ismerettségi körön belül az egyes információk hozzáférhetősége; vagy akár ugyanez ismeretlenek felé. A listát sorolhatnánk tovább is, de ez azért már ad némi ízelítőt.
Facebook - a nagy testvér figyel téged
|
|
2009.06.28. 17:56:22
Gulyás Gábor
Egy érdekesség a Facebook adatvédelmi nyilatkozatából:
Facebook may also collect information about you from other sources, such as newspapers, blogs, instant messaging services, and other users of the Facebook service through the operation of the service (e.g., photo tags) in order to provide you with more useful information and a more personalized experience.
Ugyanez megjelent már az immáron magyar nyelvű adatvédelmi nyilatkozatban is (2 hete még nem volt ilyen):
A Facebook más forrásokból is gyűjthet rólad adatokat, például újságokból, blogokból, azonnali üzenetküldő szolgáltatásokból, továbbá a Facebook szolgáltatás használata közben más Facebook-felhasználóktól (pl. fénykép-megjelölések) azért, hogy még hasznosabb információkat és még jobban személyre szabott élményt biztosíthassunk neked.
Sajnos ennek az adatgyűjtésnek a célját nem említik. Hiszen nyilván nem azért gyűjtenek rólunk információkat blogokból, újságokból, hogy a szolgáltatást minél inkább személyre szabhassák: ma is egyszerűbb megkérdezni (beállítások), mint ezt csinálni. Az más kérdés, hogy a 'blogok' és 'újságok' alatt azt is értik-e, hogy web-poloskák segítségével az ottani tevékenységünk is megfigyelik.
Egy másik érdekes kérdés, hogy bizonyára nem kerültek véletlenül a listába az azonnali üzenetküldő szolgáltatások: vajon ennek mi lehet a szerepe itt?
Új jelszó 
Regisztráció 
