Gulyás Gábor György: Az anonimitás és a privacy kérdései a csevegő szolgáltatásokban
1. Privacy, Internet, szolgáltatók
A csevegő szolgáltatások jelen vannak, mióta az Internet — mai értelmében — megalakult, kereskedelmi, nyílt hálózattá vált. Ahogy terjedt az Internet, úgy a hagyományosnak tekinthető e–mail használatán túl felmerült az igény a gyorsabb, és közvetlenebb kapcsolatot biztosító csevegő szolgáltatások iránt. Azóta a szolgáltatások sokat fejlődtek, s a fejlődésnek köszönhetően a korai, chat jellegű szolgáltatások új generációjaként megjelentek már a 90-es évek közepén a mindenki számára elérhető, ingyenes ún. azonnali üzenetküldő szolgáltatások. Manapság a szolgáltatások reneszánszukat élik, és felhasználók százmillióinak nyújtanak közvetlen beszélgetési közeget.
1.1. A privacy kérdése csevegő szolgáltatásokban
Az azonnali üzenetküldő szolgáltatások létrejötte után a két szolgáltatástípus útja különvált, s ez utóbbiak terjedtek el leginkább, amelyekhez ma számos ingyenes hálózat és kliensprogram áll rendelkezésre. A növekedés minden elképzelést felülmúlt, alkalmazásuk az élet több területén utat tört magának. Ma már százmilliós felhasználótábora van az azonnali üzenetküldő szolgáltatásoknak [1], s ezek a hálózatok hatalmas, több milliárd üzenetből álló forgalmat bonyolítanak le naponta [2].
Az azonnali üzenetküldő szolgáltatások egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak, mind a privát, mind a munkahelyi használatot tekintve. A közeljövőben elképzelhető, hogy a szolgáltatások kilépnek eddigi környezetükből, hogy a mobil platformokon is domináns helyzetbe kerüljenek, ezzel még jobban integrálódva a mindennapi használatba [3] [4]. Minél jobban az élet részévé válik a szolgáltatások használata, a magánszférát érintő kérdések annál fontosabbá válnak, és a precíz magánszféra–védelem alapvető igénnyé formálódik. Ennek a kérdéskörnek az általános megoldására törekvő EU konzorciumi projekt a PRIME [5].
Az üzenetküldő szolgáltatások már manapság sem csak a magánélet részesei, számos munkahelyen használják őket a kollégákkal, főnökkel való kapcsolattartásra, de ügyfélszolgálat is működhet (részben) azonnali üzenetküldő szolgáltatásra alapozva. Mivel a vállalati használatban értékes információk utazhatnak át a rendszeren, több szolgáltatás speciális biztonsági lehetőségeket kínál vállalatok részére.
Más alkalmazások is lehetségesek: könyvtárakban is működtetnek olyan ügyfélszolgálatokat, amelyek azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon érhetőek el [6], de a könyvtárakon és a munkahelyi alkalmazáson túl az azonnali üzenetküldő szolgáltatásoknak széles alkalmazási köre is elképzelhető.
Az elterjedtségnek köszönhetően többen felfigyeltek a szolgáltatásokban rejlő gyengeségekre: egyre több vírus és féreg kering az azonnali üzenetküldő szolgáltatások hálózataiban, főleg a közkedveltebbekben. Bár a legtöbb szolgáltatásban már bevezettek védelmi megoldásokat, de a szűrési, védelmi kérdésekre nem létezik egyelőre átfogó, egyértelmű válasz.
1.2. Hol az anonimitás?
A legnagyobb penetrációnak örvendő azonnali üzenetküldő szolgáltatások alapja az ún. jelenlétjelzés, azaz a kliens oldal központi elemén, a partnerlistán a felhasználók nyomon követhetik mások tevékenységeit, hogy mikor érnek rá, mikor nem, és néha azt is, hogy mikor ülnek le a számítógépük elé. Véleményünk szerint ez a helyzet a közeljövőben tovább fog súlyosbodni a modern mobil eszközök térnyerésével és a rájuktölthető azonnali üzenetküldők elterjedése miatt.
Mindemellett a jelenlétjelzés technológiának köszönhetően a partnereknek sűrűbben nyílik alkalma arra, hogy felkeressék egymást, hogy spontán kezdeményezzenek beszélgetéseket, és előfordulhat, hogy ennek egyetlen motivációja a másik jelenléte. Az ilyen jellegű viselkedés érvként állhat a magánszféra-védelem és az anonimitás bevezetése mellett.
Korábbi chat jellegű rendszerekben a felhasználók úgy is használhatták a szolgáltatást, hogy egy új identitást választva léptek be, így az anonimitás elviekben lehetőség volt. A jelenlegi azonnali üzenetküldő rendszerekben ez már nem lehetséges, ugyanis a felhasználókat egyértelműen azonosítja a partnerlistán a pszeudonim regisztrációs azonosítójuk. A jelenlét és a látható állapot kezelése tipikusan a letiltás és rejtőzködés műveletekre korlátozódik.
A tanulmány első fejezetét kiemeltük, de a tanulmány teljes egészében letölthető és olvasható PDF formátumban, az oldalon lentebb található link segítségével, vagy kattintson a borítóra a betöltéséhez!
Forrás: Tanulmányok az információ- és tudásfolyamatokról 11., BME GTK ITM, Budapest, 2006. október. (ISSN: 1587-2386, ISBN: 963-421-429-0) |
Összesen 0 hozzászólás látható.
Nincsenek hozzászólások.
Bárki hozzászólhat, nem regisztrált beküldő esetén egyik adat megadása sem kötelező - a hozzászólás akár névtelen is lehet.