Blog
2010.08.28.Újabb fícsörökkel bővült és önálló szolgáltatásként jelent meg a Google valósidejű keresője, a Google Realtime Search. Bár a privátszféra mai állapotáért elsődlegesen az önkéntes adatszolgáltatásokon alapuló "webkettes" szolgáltatások a felelősek, de a keresők is nagy szerepet játszanak ebben a folyamatban: valahogy össze kell gyűjteni, rendszerezni kell, és el is kell tudni érni ezeket az információkat. Ahogy ezek a szolgáltatások egyre inkább a magánszféra részévé válnak, és egyre több információt publikálnak, üzleti szempontból ésszerű lépésnek tűnik a valósidejű keresőkkel való integrálásuk, ez azonban szükségszerűen a privátszféra további csökkenésével jár. (Ráadásul a Google vezetői pontosan tudják, hogy mit csinálnak, mégsem érdekli őket.) Várhatóan ez csak a "valósidejűsödési" folyamat következő lépése, és előbb-utóbb hozzá fogunk szokni, hogy amit az internetre egyszer kiraktunk, az már tényleg soha vissza nem vonható és le nem vehető, és még csak meggondolnunk sem érdemes magunkat. Címkék: google , keresés , valós idejű keresés , webes megfigyelés A bejegyzés címe: 2010.08.24.A privát böngészési mód célja kettős, nevezetesen hogy a gépet igénybevevő többi felhasználó előtt is elrejtse a privát módban végrehajtott akciók valamennyi nyomát, valamint hogy a meglátogatott weboldalak számára is viszonylagosan anonimitást nyújtson, azaz a visszatérő felhasználó újra azonosítása ne legyen lehetséges. Ahogy nem régen beszámoltunk róla, ez nem teljesen sikeres: egyes esetekben a böngészők hozzáférést engedélyeznek a régi sütikhez, de nagyobb probléma, hogy a kiegészítők adattárolását semmi nem szabályozza. Sajnos ha ezeket a problémákat ki is küszöböljük, akkor sem lélegezhetünk fel felhőtlenül. Címkék: privát böngészési mód , webes megfigyelés , webes privátszféra A bejegyzés címe: 2010.08.21.A héten egy egészen érdekes dologra lettem figyelmes: a GMail kapcsolatok között megjelentek olyan e-mail címek is, amelyekkel egyáltalán nem váltottunk levelet, soha. Volt például ott egy hallgatói cím is, amivel csak az egyetemi postaládámból leveleztem (kb. fél éve), bár az a hallgatói cím azért GMail-es. Mégis felvette valahogy a kapcsolatok közé. Vajon milyen forrásból gyűjt ilyenkor a Google, milyen más szolgáltatása van, amelyen keresztül átemelte ezt a címet? Ha pedig nem az általam használt szolgáltatásokról van szó (pl. ez a hallgató biztosan nem ismeri ezt a címemet), akkor honnan? Vagy ha összekötötte az egyetemi postaládám a GMailessel, akkor mi alapján tette azt? Számomra teljesen rejtélyesek ezek a kérdések, de ha valaki a találgatásnál többet tud, írjon bátran! Címkék: gmail , google , megfigyelés , összeköthetetlenség A bejegyzés címe: 2010.08.14.Egy, a Stanford Universityn lefolytatott kutatás eredményeképp kiderült: a minden modern böngészőben – más-más néven – elérhető „privát böngészés″ funkció nem nyújt teljeskörű védelmet; a böngésző ebben az üzemmódban is hagy maga után perzisztens adatokat. A cikkből kiderül, hogy bármilyen böngészőszoftvert használjon is az ember, a „pornómód″ néven is emlegetett privát böngészési munkamenet során lehetséges a merevlemezre olyan adatokat írni, melyek nem törlődnek a böngésző bezárása után. Ezen kívül nem biztosított a privát és a publikus munkamenetek szeparációja: a Safari böngészőben például privát böngészés módban is elérhetőek a publikus módban eltárolt sütik. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a fő veszélyforrások között továbbra is megtalálhatóak a kiegészítők és beépülőmodulok, mivel ezek általában nem figyelik, hogy milyen módban fut a böngésző. Sokáig egyébként a Flash sütik voltak a leghírhedtebbek a privátszfére ilyen jellegű megsértése terén, mindazonáltal az Adobe felismerte a problémát, és a Flash plugin alkalmazkodik az őt futtató böngésző üzemmódjához, és az újabb verziók nem hagynak maguk után sütiket, ha a privát böngészés mód aktív. Akik valamiért egy régi pluginverziót kénytelenek használni, azok FireFox alatt kipróbálhatják a BetterPrivacy kiegészítést, melyben beállítható, hogy a böngésző bezárásakor automatikusan törlődjenek a Flash sütik. Forrás: Private browsing: it´s not so private Címkék: flash , webes privátszféra A bejegyzés címe: 2010.08.04.A Safari böngésző egy súlyos biztonsági hiányosságáról blogolt Jeremiah Grossman, a WhiteHat Security vezetője. A szakember azt állítja, hogy egy, az inkriminált böngészőt futtató felhasználó személyes adatait (pl. nevét, munkahelyét, e-mail címét) bizonyos körülmények közt akkor is meg tudja szerezni, ha ezen információkat a felhasználó sosem adta meg böngészés közben. A támadáshoz videós illusztráció is fellelhető. Forrás: Egy böngésző, ami önként kiadja adatainkat Címkék: biztonság , webes privátszféra A bejegyzés címe: 2010.07.31.Lehetséges, hogy új fejezetet nyithatunk a Google információétvágyát kielégíteni hívatott "eszközök" történetében. Az óriáscég még 2005-ben nyújtott be kérvényt a szabadalmi hivatalhoz egy olyan rendszer koncepciójával kapcsolatban, mely az egérkurzor mozgása alapján finomítaná a személyre szabott hirdetéseket. Az újítás itt az, hogy nem szükséges többé rákattintani egy linkre ahhoz, hogy a Google információt kapjon a webböngészési szokásainkról; már az is elég, ha az egérkurzorral "elmerengünk" egy szó felett. Arról nincs információ, hogy a keresőóriás mikortól tervezi a gyakorlatban is alkalmazni a rendszert – mindössze annyi bizonyos, hogy privátszféránk egy újabb rétegébe sikerült behatolniuk. Forrás: Slashdot Technology Story | Google Nabs Patent To Monitor Your Cursor Movement Címkék: adatgyűjtés , google , hirdetés , webes megfigyelés , webes privátszféra A bejegyzés címe: 2010.07.28.Az Apple adatvédelmi nyilatkozata nem rég megváltozott, és ez egyesekben aggodalmakat váltott ki. A probléma az, hogy az adatvédelmi nyilatkozat elfogadása nélkül nem lehet a Store-ból alkalmazásokat letölteni, márpedig ennek feltétlen részét képezi, hogy az Apple vagy partnerei pontos adatokat tároljanak a tartózkodási helyünk koorindátáriól. Bár ez elvileg anonim módon történik, de ezzel két probléma is van: nem ismerjük az adatok anonimizálásának módját (így ez akár egészen kétséges is lehet), illetve az anonim adatbázisok azért annyira nem is anonimek. Hogy ezt belássuk, gondoljunk csak bele egy példán keresztül: jó eséllyel elég kevés ember jár ugyanarra a helyszínre dolgozni (vagyis tölt egy egy fix helyszínen napi 8-10 órát), aki pontosan ugyanott is lakik, mint mi. Ez pedig azt jelenti, hogy kis halmazból kell csak az adat tulajdonosának kitalálnia, hogy kiről is van szó. Ennyit az anonimitásról. Forrás: Computerworld - Invade your privacy? Apple has an app for that. Címkék: adatgyűjtés , apple , location privacy , megfigyelés A bejegyzés címe:
|
BejelentkezésRegisztrációs panelHozzászólásokCímkékArchívumPartnereink
Ajánló
|
RSS 2.0 
Új bejegyzés beküldése 
Tovább a hozzászólásokhoz (0 hozzászólás)